Talár és paróka 1.

BEVEZETÉS

A régi bíró belebújt a talárjába, föltette a parókáját s ezzel emberi volta megszűnt, hivatali díszbe öltözött jogi gép lett be­lőle. Hiába mondotta Pál apostol: „A betű öl, a lélek megeleve­nít." A középkor joga csakis a betűt nézte.* Nem érdekelte a tettes személye, az elkövetési szándék, csupán a tett. Ami bünte­tést a törvény a tettre megállapított, irgalmatlanul végrehajtották. Nem volt méltányosság, nem volt enyhítő körülmény, nem volt kegyelem.

A taláros és parókás robotember még a gyermeket is vér­padra küldte, ha olyan bűnt követett el, amelyre a törvény halál­büntetést rendelt. A Széchényi-könyvtár apró nyomtatványai kö­zött részletes leírása található annak, mi­képpen fejezték le a tizenhárom esztendős Margarete Dissler nevű leánykát. S ez már az úgynevezett felvilágosodás századában tör­tént! A Sonntagischer Postilion című berlini újság 1681. évi 30. számában egy tizennégy éves lányról ad hírt, akit gyújtogatáson értek. Ma azt mondanák az orvosszakértők: piromániás. Akkor halálra ítélték, lefejezték és a holttestét elégették. Másik berlini lap, a Vossische Zeitung 1749. évi 112. számában azt újságolja, hogy Bajorországban megégettek egy boszorkányt s miután kide­rült, hogy egy nyolcéves kislányt is beavatott a mesterségébe, az ártatlan és szerencsétlen gyermeket is vérpadra hurcolták s a hóhér felvágta az ereit.

A meg nem alkuvó, konok megtorlási elvből akkor sem en­gedett a régi jog, amikor a tettest nem lehetett kézre keríteni. Ilyenkor a büntetést ín effigie, jelképesen hajtották végre. Ha az ítélet halálra szólt, csináltattak egy szalmabábot s azt annak rendje és módja szerint a város főterére hurcolták, a bitófa alá. Ott ünnepélyesen felolvasták neki, tudniillik a szalmabábnak, az ítéletet; majd felhívták a hóhért, teljesítse kötelességét. A hóhér mestersége szabályainak pontos megtartásával felhúzta a bűnös szalmabábot az akasztófára. Éppen csak az orvos hiányzott, hogy szívhallgatójával megállapítsa a halált.

Ha az ítélet különösen súlyos volt s még azt is elrendelte, hogy kivégzés után a holttestet el kell égetni: ezt a parancsot is szép rendesen végrehajtották. A hóhér leszedte a kivégzett szal­mabábot a bitófáról, máglyára tette és a nézőközönség épülésére nagy parádéval elégette.