Még mindig nem elég, ha a katona sebezhetetlen, a fegyvere legyőzhetetlen s a lelkében hősi indulatok gerjednek. A táborozás során súlyos megpróbáltatások várnak rá: hideg, szomj, éhezés.
Hideg ellen többféleképpen lehet védekezni. „Csavard körül papirossal a lábadat, húzd rá a harisnyát, tölts pálinkát a csizmába és húzd fel." Nem is bolond ötlet. A másik sem, amelyik azt tanácsolja, hogy a pálinkát nem a csizmába kell tölteni, inkább a katona torkába. A harmadik módszer bonyolultabb. „Végy egy teli fazék galambszemetet, égesd porrá, csinálj belőle lúgot, a lúggal mosd meg kezed-lábad. Ha ingedet és nadrágodat is beleáztatod a lúgba s megszárítod, 14 napig játszva tűröd a legnagyobb hideget." .
Szomjúság ellen: A négyéves kappan májában babszemnyi, átlátszó kő képződik; a katona tegye a követ a nyelve alá s nem érzi a szomjúságot.
Éhség ellen ősrégi módszer használandó. Aulus Gellius írja, hogy ha a szittya vitéz élelem nélkül marad, széles övvel erősen körülköti a hasát. Szittya elgondolás szerint a gyomor és a has az erős szorítástól összeszűkül és nem fér bele semmi; ha pedig semmi sem fér bele, fölösleges a megtömésére igyekezni. Lehetséges. Az ellenkezője mindenesetre igaz, mert a szittyák késői utódainál bő lakomákon a nadrágszíj megoldása közmondásos tény.
Ezzel körülbelül kimerült az óvatos vitézek által követendő praktikák sorozata.
Sajnos, egészen mégsem válhattak be, mert a tapasztalat azt bizonyította, hogy a háborúban a katonák meg szoktak sebesülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése