2010. július 6., kedd

A hősök kincse 4.

A passaui művészet II.

A művelt, olvasmányos katona igényesebb volt, mint a ta­nulatlan zsoldos, ö olyan amulettet hordott, amelyet alki­misták és asztrológusok készítettek, a titkos tudományok segít­ségével. Ma már nem tudjuk kihüvelyezni az amulettekbe vésett bű­vös szavak értelmét. Senki sem tudja megmagyarázni, miért hasz­nálták még fejedelmek és hadvezérek is ezt a különös szót: Ananisapta. Talán valamely bűvös erejű mondás kezdőbetűinek az összevonásából alakult. Az úgynevezett Sátor-formula értelmét sem fejtették meg; lehetséges, hogy teljesen értelmetlen volt. Használtak mágikus kockákat is, számokkal teleírva. Ilyen koc­kán a számokat akárhogyan adjuk össze, lefelé, oldalvást vagy keresztbe, mindig harmincnégy jön ki. Ha pedig ezt a két szám­jegyet egymással adjuk össze, megkapjuk a hetes számot, amely tudvalevőén valamennyi szám között a legeslegnagyobb varázs­erővel rendelkezik. Ártatlan bolondságok voltak ezek, akár a modern autók hátsó ablakán fityegő torzszülöttek.

De volt a sebvarázslatnak gonoszabb fajtája is. A németek úgy hívták: Festmachen. Aki végbevitte, az ördöggel kötött cim­boraságot. A korbeli újságok sok esetet jelentettek babonás rémü­lettel. Egy svéd katona áldozáskor nem nyelte le a szent ostyát, hanem kiszedte a szájából és pokolidéző amulettet csinált belőle. Nem sokat használt a boldogtalannak; amikor a bűne kiderült, először kitépték a nyelvét, majd kerékbe törték.

A német orvos-természettudományi társulatnak volt egy latin nyelven megjelenő, igen komoly folyóirata. Hosszú latin címét a rövidített Ephemerides (Napi feljegyzések) alakban szok­ták használni. Ez a szakállas és pápaszemes folyóirat pillanatig sem kételkedett, hogy az ördöggel való cimborálás révén a Festmachen valóban megtörténhet. Sőt hatásos ellenszert is javasolt. A latin szöveg nyers őszinteséggel ismerteti az eljárást; magyarul körül kell írnom valahogyan. Tehát, aki ilyen ördöggyanús em­berrel viaskodni készül, mindenekelőtt mártsa kardja hegyét disznóhulladékba. A golyót, mielőtt beveri a puskacsőbe, dugja a szájába. Azaz dehogy oda, egészen máshová. Ezzel a két aktus­sal az ördög meggyaláztatik, dühös lesz, megszökik és cserbenhagyja a cimboráját, aki azután éppolyan sebezhetővé válik, mint akárki más.
Í
gy festett az 1691. évi tudományos álláspont.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése